A jövő, ami összeköt

Közvélemény kutatás a mesterséges intelligenciáról 2020

2020. július 19. 10:55 - GötkV

A 60 éve tartó próbálkozásokkal szemben az utóbbi 10 évben a mesterséges intelligenciával (továbbiakban: MI) kapcsolatos kutatások és fejlesztések elérték azt a szintet, hogy ma már egyre több hétköznapi eszköz alkalmaz valamilyen jellegű MI-t.
mi-ma-mi-holnap-kozvelemenykutatas.jpg

Mivel az emberek egyre inkább részesei az MI technológia nyújtotta előnyöknek, ezért elérkezett az idő arra, hogy megkérdezzük őket vajon mit gondolnak, hogyan vélekednek erről a technológiáról.

A kutatást a világ vezető mobilprocesszor fejlesztő cége az ARM Holdings megbízásából a londoni székhelyű Northstar Research Partners Ltd. készítette.

Bevezető


A kutatásban a világ fejlett országai közül 3804 ember vett részt a következő megoszlásban: 

USA : 1000 ember

Nagy-Britannia : 500 ember

Svédország : 200 ember

Németország : 500 ember

Kína : 504 ember

Tajvan : 400 ember

Japán : 500 ember

Dél-Korea : 200 ember

 

A kutatás folyamán a következő embereket szűrték ki a válaszadásból:

  • azokat, akiknek alapvető ismeretük sincs az MI-ről

  • azokat, akik szerint az MI-nek nincs, és soha nem is lesz semmilyen hatása az emberekre

A főként amerikai sci-fi disztópikus filmek hatására a megkérdezettek egy kis százaléka úgy gondolja, hogy az MI-t az emberi kinézetű beszélő-sétáló-érző robotok alkotják, akik öntudatossággal és szabad akarattal rendelkeznek. A többség azonban különbséget tudott tenni a mese és a valóság között.

 

Az, hogy mennyire ismerik fel az emberek a mesterséges intelligenciát, nagyban függ a technológia láthatóságától. Például az otthoni hang alapú asszisztensről az Amazon Echo-ról sokan tudják, hogy MI technológiát alkalmaz. Arra viszont már kevesen gondolnak, hogy a Youtube videók, a Google keresések, a Google Fordító, vagy éppen a komolyabb webshopok is alkalmaznak MI-t.


Az MI által gyűjtött adatok tárolása

 

Az egyik legfontosabb kérdés az MI-vel kapcsolatban, hogy a begyűjtött adatok tárolása és feldolgozása hol történik.

A válaszadók többsége azt tartja a legelfogadhatóbbnak, hogy a keletkezett adatok a saját eszközükön legyenek tárolva és csak a nélkülözhetetlenül fontos és minimális adatok kerüljenek továbbításra a felhőbe.

01-mi-adatok_tarolasa-feldolgozasa.jpg


Ha te kifejezetten nem adtál rá engedélyt, akkor minden olyan eszköz, amely a szokásaidat rögzíti és tanul belőle, egy kémnek tekinthető. Ez az információ nagy valószínűséggel eljut az MI gyártójához is. Mit kezdenek vajon ezzel az információval? [Egy brit felhasználó]

A felhasználói MI fejlődési fázisai

 

Legelőször azt vettük észre, hogy a 90-es években újnak számító technikai eszközök, mobiltelefon, számítógép, internet a 2000-es években egyre inkább a hétköznapjaink részévé váltak. Manapság pedig már egyáltalán nem számít újnak az online vásárlás, navigációs alkalmazás, közösségi hálózatok napi szintű alkalmazása.

02-mi-megjelenesi-fazisai.jpg

 

 

Aztán később olyan fejlesztések jöttek, amelyek egyre inkább személyes elköteleződést alakítottak ki köztünk, és az MI között a kétezres évek közepe-vége felé. A megkérdezettek 30 – 50 %-a használja a következő technológiákat, mint digitális fényképezőgép, arcfelismerő algoritmus, személyes hang alapú asszisztens.

 

Végül pedig olyan innovációk jelentek meg, amelyek a ’20-as évek meghatározói lesznek. A megkérdezettek harmada használ jelenleg az olyan eszközöket, mint drónok, kiterjesztett/virtuális valóság eszközök, okosotthon technológiák.

 

Sok MI-vel ellátott eszköz létezik, de szerintem nagyon drágák. Az emberek kevésbé éreznek késztetést beruházni egy okosotthon technológiába, ami például szabályozza a hőmérsékletet és a világítást. Azonban ha egyre népszerűbbé és olcsóbbá válnak, akkor én is szívesen beruháznék például egy fitneszkiegészítő okoseszközbe. [Egy brit felhasználó]

 

Kíváncsiságból megnéztem egy ilyen fitneszkiegészítőt, ami egy okosatléta és jelenleg átszámítva kb. 52 000 FT körüli áron megvásárolható. Mér szívverést, lélegzetvételt, sebességet, amit egy applikáción keresztül valós időben meg lehet tekinteni.

Optimista és pesszimista meglátások az MI-vel kapcsolatban

 

A felmérésben részt vevők többsége úgy vélekedik, hogy az MI jobbá fogja tenni a világot. Üzleti szempontból általában arról folynak a tárgyalások, hogy milyen spórolási és automatizálási dolgokat lehet megoldani az MI-vel. A felhasználók harmadát viszont inkább az érdekli, hogy az egészségügy és környezetünk védelme szempontjából milyen előnyökkel szolgálhat majd az MI.

 

Ennek egyik pozitív előjele lehet egy 2020-as Google tanulmány, amely szerint az MI-vel végzett mellrák szűrés pontossága meghaladta egy emberi orvos pontosságát.

 

Az emberek realistábbak azzal kapcsolatban, hogy milyen módon fog az MI megjelenni az életükben.

A résztvevők több mint a fele például úgy vélekedik, hogy ez a technológia az eszközökbe beépítve, észrevétlenül fog segíteni minket a háttérből.

03-ember-mi-interakcio.jpg

Bár a felmérés összes korosztálya úgy vélekedett, hogy az MI-vel a világ egy jobb hellyé válhat, a 45 év felettiek némi aggodalommal tekintenek efelé.

 

Én régivágású vagyok és inkább a személyes interakciót részesítem előnyben. De természetesen az informatikának megvan a helye a gyártás, egészségügy és biztonságunk szempontjából. [Egy brit felhasználó]

 

A 45 év alattiak többsége azért elfogadóbb, mert életük nagy részét már az online technikai világ tette ki, és nagyobb izgalommal várják a fejleményeket. A tinédzsereknek pedig még inkább nagyobb az érdeklődésük ebben az irányban.

 

Az egyéb aggodalmak régiónként eltérőek. A német és svéd válaszadók legnagyobb félelme az MI feletti irányítás elvesztése, tehát az MI által meghozott döntések előnyben részesítése az emberi döntések helyett.

 

Kína, Japán és Tajvan-ról az adatbiztonság és egyéb személyes jogsértésektől tartanak a legjobban.

 

A brit és az amerikai válaszadók félelme pedig a munkahelyek megszűnésével kapcsolatos.

 

Ha ezek az izék megcsinálnak helyettünk mindent, akkor mi értelme lesz tovább az embereknek?

Megszűnünk létezni, nem lesz semmi célunk. [Egy brit felhasználó]

 

Az MI-től legjobban várt automatizációk

 

Ha az MI applikációk túl automatikusak és önjáróak, az emberek kevésbé örülnek annak, hogy ők kimaradnak a döntésből. Azonban a leginkább megoldásért kívánkozó terület az autós forgalom irányítása, mellyel a hosszú dugók és fantom dugók elkerülhetők lehetnének.

 

04-mi-automatizacio-vart.jpg

Ezen kívül a felmérésben részt vevők legfőbb fejlesztési irányként a biztonság növelését jelölték meg, mint legfontosabb szempontot. Az emberek háromnegyede örülne, ha olyan megoldások lennének az autóban, amely figyelmezteti őket, ha például kiszáradás közelébe kerülnek, vagy ha a kiszámíthatatlan vezetési stílusuk veszélyt okozhat, illetve ha a rossz vezetési stílus miatt esetleg hamarabb szükség lehet az autó karbantartására.

 

A fejlesztők már dolgoznak egy MI által összeállított vezetési pontozási rendszeren, amely figyelembe veszi az utat, időjárási körülményeket, vezető hangulatát és fizikai kondícióját. A kapott pontszám alapján avatkozik közbe, illetve figyelmezteti a sofőrt a biztonságosabb vezetésre.

 

Egészségügy az MI által támogatott világban

 

Az MI fokozatos fejlődése, és az emberi közreműködést igénylő egészségügyi költségek folyamatos növekedése miatt biztosak lehetünk abban, hogy az elkövetkezendő 10 évben egyre több MI-vel támogatott orvosi megoldás fog elterjedni.

A jövő lehetőségei között ott szerepel a robotsebész, MI doktor, és MI gondozó. Az MI gondozókra legfőképpen az elöregedő társadalom miatt lesz egyre nagyobb igény.

 

A felmérésből az derül ki, hogy sokkal jobban bíznak az emberek az MI-vel támogatott egészségügyi ellátásban, mint az elsőre gondolnánk.

05-mi-egeszsegugy.jpg

Ahogy az ábrából látszik, a válaszadók 43%-a szívesen befeküdne egy robotsebész kezei alá, mert sokkal eredményesebb, és kevesebbet hibázik, mint egy emberi sebész.

 

Agytumor kimutatásánál az MI által készített diagnózis gyorsabb és pontosabb volt, mint egy emberi orvos által elkészített diagnózis, így ezen a területen is egyre nagyobb az emberek bizalma.

 

Az innováció egyébként nem feltétlenül jelenti azt, hogy az emberekre már nem lesz szükség. A 2020-as innovációs technológia a kiállításon (CES) egy CarePredict nevű kezdeményezés olyan programot dolgozott ki, amely figyeli az idősek mindennapi tevékenységeit. Amennyiben valamilyen kiugró változás következik be a napi rutinjukban, értesítést küld erről a gondozóknak.

 

Amint egyre több, jobb és megbízhatóbb eredménnyel működnek majd ezek az egészséget támogató eszközök, annál nagyobb bizalmuk lesz az embereknek ezekben a technológiákban.

Otthonunk az MI által támogatott világban

 

Az okosotthonok témában keskeny a határ azok az emberek között, akik biztonságot társítanak hozzá és azok között, akik inkább betolakodásnak, a személyes életük megzavarásának tekintenek rá.

 

A válaszadók kétharmada jó ötletnek tartja azt, hogy egy okostévé észlelje a gyerekek közelségét, hangját és eszerint tiltson bizonyos csatornákat.

Ha viszont arról van szó, hogy az okostévé vizsgálná a felnőttek tévénézési idejét és szokásait már kevésbé voltak elfogadóbbak az emberek. További kényelmetlenséget váltana ki, ha az okostévé vizsgálná a felnőttek szemmozgását a reklámok vetítése alatt, hogy ezzel elemezze a reklámok hatékonyságát.

06-top5-otthoni-okoseszkoz.jpg

Gyakorlatilag minden otthoni okoseszköznél megfigyelhető, hogy addig, amíg valami hasznosat tesz az emberek számára, elfogadhatónak érzik. Amint az eszköz elkezd adatokat, videófelvételeket, szokásokat gyűjteni rólunk, már kevésbé érzik jól magukat.

A témához szorosan kapcsolódó cikk a blogon: Kémek az otthonunkban?

 

Amikor viszont egy bizonyos határt átlépnek ezek a technológiák, már egyre inkább az elutasítás irányába kezd elmozdulni a dolog.

Például az emberek kevésbé elfogadhatónak tartják azt a jelenleg még nem létező technológiát, amely figyeli az érzelmi állapotukat, és ha idegességet vagy szomorúságot érzékelnek, megkérdezik hogy minden rendben van-e.

 

Szintén ebbe a kategóriába tartozik az, hogy egy MI tanácsadó közbeszól, hogy az általunk kiválasztott ruha az időjárási előrejelzés szerint nem lesz megfelelő az esti programunkhoz.

 

De a leginkább elutasított otthoni technológia az okos ajtózár, amely ha csomagot rendeltünk és megérkezik a futár, akkor automatikusan nyitja az ajtót. Ez azért is érdekes, mert az Amazon már valós körülmények között teszteli ennek működését.

 

Bevásárlás az MI által támogatott világban

 

Általánosan elmondható, hogy az MI által támogatott kiskereskedelmi bevásárlást támogatják a felhasználók. Itt is igaz, hogy csak abban az esetben pozitív a vélekedés, ha a vásárló úgy érzi, hogy megmarad a döntési szabadsága.

07-top5-bevasarlasi-okoseszkoz.jpg

A legnagyobb érdeklődést ebben a kategóriában a virtuális és kiterjesztett valóság megoldásokkal működő ruha és bútorvásárlást támogató eszközök voltak.

Ez a témakör egyébként itt a blogon sok érdeklődőt megtalált.

Ehhez a témakörhöz szorosan kapcsolódó cikk itt található: Így próbálhatsz fel majd bolti ruhákat otthonról

 

A felmérésben részt vevőket megkérdezték arról is, hogy mit szólnának, ha a kedvenc étteremükben lévő kamera a szokásos menüt ajánlaná közvetlenül a pincérnek, ahelyett hogy megkérdeznék tőle mit is szeretne. Az előnyök ellenére ez azonban inkább negatív irányba nyomta a vélekedést az ilyen jellegű technológiáról.

 

Itt is az köszönt vissza, hogy a megfigyelés tudata kényelmetlenség érzésével jár. Természetesen a legjobb ügyfélszolgálat mindig is az volt, amelyik a határok betartása mellett leginkább megtalálta az ügyfél igényeit. Ezen a területen az MI-nek is tanulnia kell.

 

Leginkább elfogadott hordozható / viselhető okoseszközök

 

A tökéletes saslátás ígérete, a jobb hallás minden életkorban, valamint a valós időben zajló idegen nyelvű fordítás lehetőségei a legnagyobb felhasználói érdeklődésnek örvendenek az MI technológiák alkalmazásában.

A kényelmetlenség érzése ezen alkalmazások használatával kapcsolatban volt a legkisebb a megkérdezettek között.

 

Vakságom miatt kifejezetten örülnék, és több lehetőség nyílna meg előttem. [Egy  felhasználó az USA-ból]

07p5-hordozhato-viselheto-eszkozok.jpg

Ezek az eszközök azért szerepelnek ennyire kiemelkedő elfogadottsággal, mert a meglévő és mindennapokban használt érzékszerveink képességeit továbbfejlesztik, kiterjesztik.

 

Egyetlen kakukktojás a listában, amely kicsit érdekes miért ebbe a kategóriába került, az az okosvasaló, amely alkalmazkodik a ruha anyagához.

 

Az élet és a szeretet az MI világában

 

A tanulmány nagy része az MI más technológiákban való közreműködését vizsgálja. Azonban az egyre fejlettebb MI-t mindinkább alkalmazni szeretnék az emberi szociális szükségletek támogatójaként.

A témakörhöz szorosan kapcsolódik a blogon megjelent korábbi cikk is: Mikorra lesz olyan okos egy gép, mint egy ember?

 

A felmérésben megkérdezettek 88%-a fontosnak tartja, hogy a jövőben az MI technológiai eszköz mindinkább alkalmas legyen arra, hogy megértse, amit mondunk neki. Azonban 58%-uk még arra is hajlandó lenne, hogy egy teljesen új, úgymond „MI nyelvet” megtanuljon, azért, hogy könnyebben lehessen a kommunikáció az okoseszközzel.

Nincs jelenleg erre utaló törekvés, viszont érdekes azt megfigyelni, hogy mire lennének képesek az emberek annak érdekében, hogy részesülhessenek az MI technológia előnyeiből.

 

08-mi-tarsadalmi_kapcsolat.jpg

A sci-fi írók és filmkészítők egyik kedvenc témaköre például az, hogy tudna-e szeretni egy ember egy MI-t úgy, mint akár egy másik embert. Ezzel kapcsolatban bár egy kicsit bizarr, de érdemes megnézni az „A nő” című filmet, amely ezt a témát nagyon jól bemutatja.

 

A felmérés érdekessége pedig az, hogy a válaszadók 27%-a el is tudja képzelni, hogy úgy szeretne egy MI-t mint egy másik embert.

 

Ettől már nincsenek sokkal távolabb 36%-kal azok, akik egy MI vezérelt robotállatot ugyan úgy tudnának szeretni, mint egy igazit.

Ennek egyik képviselője a Groove X startup cég által készített „LOVOT” nevű robotállatka. A robotállatka egyetlen feladata az, hogy kimutassa a szeretetét és boldoggá tegye a gazdáját. 50 db szenzort építettek bele, amelyekkel megoldották azt, hogy ha megdöntjük és simogatjuk, akkor elalszik, ha csikizzük, akkor nevet. Beépített tanulási képességnek köszönhetően még nevelni is lehet, de ha gonoszak leszünk vele, akkor arra emlékezni fog és megsértődik.

 

lovot-mi-jatek.jpg

Amikor hazaérkezel a napi tevékenységeid után, a „Lovotok” ujjongva örülve üdvözölnek.

 

Az MI által generált, kezelt adatok és az adatbiztonság

 

A válaszadók némiképp aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a filmekben sokszor megtestesített MI egy öntudatra ébredő, embereknek ártó számítógép, és olyan világot biztosan nem szeretnének megélni, mint amit a filmekben láttak.

 

Valójában véve egyáltalán nem ez a veszélye a technológiának, hanem az, hogy az MI technológiát felhasználva a bűnözők kibertámadásokat, személyes adatlopásokat követhetnek el.

Az emberek háromnegyede fél attól, hogy az adataik rossz kezekbe fog kerülni.

 

Ennek jele az is, ahogy az a korábbiakban kiderült, az emberek a legfontosabb adataikat inkább az eszközükön szeretnék tudni és nem a felhőben. Ebben az esetben viszont az eszközre kell nagyon vigyázniuk.

 

A végeredmény: egy még szorosabb kapcsolatban lévő világ

 

Persze ezzel lehet vitatkozni, vagy pontosítani kellene. Talán virtuálisan szorosabb, fizikálisan pedig elszigeteltebb társadalom elé nézünk a jövőben.

 

Az biztos, hogy nem csak a technológia fejlesztése a legnagyobb feladat, hanem az, hogy a félelmeknek alapot adó lehetőségekre valamilyen módon minél több fék, és leszabályozás legyen bevezetve. Nagyon meg kell gondolni, és előre kell gondolni bizonyos MI technológia pozitív hatásai mellett azt, hogy milyen mértékű negatív hatásokat hozhat az emberek életébe.

 

Biztos eltart még egy darabig, amíg az emberek hozzászoknak az MI világhoz, de a végén az MI ugyan olyan fontossá és nélkülözhetetlenné válik majd, mint az elektromos áram. [Egy brit válaszadó]

 

 

 

Szelektáld, hogy mit olvasol! A Link The Future – A jövő, ami összeköt blog a figyelmedet kívánja, de nem minden áron. Lájkold a Link the Future Facebook oldalát és nézz rá heti 1x.

Forrás:
https://www.arm.com/resources/report/ai-today-ai-tomorrow 

Szólj hozzá!

Lesz-e még mit enni 2050-ben?

2020. június 30. 16:39 - GötkV

Az emberiség jövőbeli feladatai között ott szerepel az élelmezés problémájának megoldása is. Bár ebben a kijelentésben annyi az érdekesség, hogy a teljes emberiségre nézve ez valahol mindig is probléma volt. Így inkább azzal lehetne pontosítani a kijelentést, hogy a jövőben ott is gondot okozhat majd az élelmiszer ellátás, ahol jelenleg még látszólag nincs probléma, sőt pazarlás is megy.

 

Egyes előrejelzések szerint 2050-re az emberi népesség létszáma közel 10 milliárd lesz. Ezen embereknek a 68%-a városi környezetben fog élni. Ahhoz, hogy ennyi embernek az élelmezése megoldható legyen a jelenlegi élelmiszer termelés mennyiségét 70%-kal kell majd növelni.

 

2050-infografika.png

A nagyságrendek érzékeltetése érdekében elmondható, hogy a következő 35-40 évben több élelmiszert kell majd termelnünk, mint az ezt megelőző 10 000 évben összesen.

 

Ráadásul a népességnövekedés mellett az elvárosiasodás következtében a népsűrűség is nagyobb lesz, azaz egyre kisebb területre kell majd minél több ételt szolgáltatni.

 

Megdöbbentő tény, hogy a pazarlás következtében a világszinten előállított élelmiszer mennyiség harmada kárba vész. A pazarlás nem csak a hűtőszekrényben megromlott élelmiszerekből áll, hanem a szállítás, tárolás alatt is megromlanak, valamint az élelmiszerboltok, éttermek is sok használhatatlan ételt ki kell dobjanak. Az Európai Unió is nagy mértékben hozzájárult a pazarláshoz például azzal, hogy nem lehet moslékkal etetni a disznókat a sertéspestis megelőzésére hivatkozva.

 

Szerencsére néhány éve elindultak a kutatások és technológiai fejlesztések, hogy milyen formában lehetne javítani a jelenlegi és jövőbeli helyzeten. Ennek az egyik lehetséges módja a függőleges növénytermesztés, amely egyrészt lehet valódi függőleges oszlopokon, vagy vízszintes elrendezésű, de szekrény szerűen elrendezett állványokon.

 

Stuart Oda egy kínai befektető, aki meglátta a lehetőséget ebben a modern farmerkedésben és azóta kompakt konténeres növénytermesztéssel és ezek telepítésével foglalkozik.

rack-elrendezesu-novenytermesztes.jpg

Ez a felügyelt kis gazdaság gyakorlatilag egy időjárástól függetlenített növénytermesztő üzem. Stuart Oda az utóbbi 4 évben azon dolgozik, hogy ez a fajta növénytermesztés minél inkább hatékonyabbá és megfizethetőbbé váljon. Mivel a hagyományos élelmiszer termelés egyre drágább, ezért ez az új módszer kezd versenyképessé válni.

 

A beltéri gazdálkodás működéséhez a hagyományos gazdálkodás bizonyos elemeit mesterséges helyettesítőkkel kell megoldaniuk. Ezek egyike például a napfény, amely helyett olyan LED-eket használnak, amelyeknek a fénye az éppen termeszteni kívánt növényhez van optimalizálva.

 

A másik helyettesítendő anyag a föld, amit például poliuretán szivaccsal, önmagától lebomló tőzegmohával, perlittel vagy agyagpellettel oldanak meg.

 

Sajátos jellemzője még, hogy a növényekhez meghatározott összetételű tápanyagot juttatnak, amit egy rendszerben keringetnek, és újra felhasználnak. Ez egyben van kötve különböző felügyeleti és automatizáló rendszerekkel, amelyekkel biztosítható az egyenletes minőség.

led-ek-hasznalata-novenytermesztes.jpg

 

Legnagyobb előnyei ennek a módszernek:

  • egész évben elérhető friss zöldség

  • hagyományos növénytermesztés vízfelhasználásának tizede elegendő

  • hagyományos gazdasághoz képest 350x több növény termeszthető, adott területen

  • növényvédő szerek használata teljes mértékben kiküszöbölhető

  • Ha városok közelébe telepítünk ilyen farmokat, akkor nem lesz szükség több száz vagy több ezer kilométerekről odaszállítani az árut.

  • sivatagos, vagy növénytermesztésre egyéb okból alkalmatlan területeken is megoldható a működtetése

  • városi kihasználatlan területekbe integrálható

A hátrányok között szerepel az egyelőre magas előállítási költség, ugyanis a termesztés nagyon energiaigényes. Ezen kívül csak kevés fajta zöldség termelhető kereskedelmi mennyiségben, ezért a teljes termelési költség még magas.

 

A költségek csökkentése érdekében nagyobb energiahatékonyságú LED-eket használnak. Ha van rá lehetőség, akkor száloptikai kábeleken vezetik be a fényt a növényekhez, valamint robotokat alkalmaznak a növények begyűjtésére.

 

novenytermesztes-parkoloban.jpg

 

Stuart Oda szerint az autómegosztó szolgáltatásoknak köszönhetően, egyre kevesebb autó lesz a városokban, így felszabadulnak az irodai mélygarázsok, ahova szintén telepíthetők ezek a konténer gazdaságok.

 

Vagy például egyéb kihasználatlan terek szegleteibe is telepíthető, mint például a következő képen látható szálloda bejáratának közelébe. Így a szálloda éttermébe friss zöldségeket tud szolgáltatni, és még látványelemként is felettébb hatásos.

etteremben-elhelyezett-novenygazdasag.jpg

 

A fentieket figyelembe véve, ha a technológia tényleg beválik, a zöldségek tekintetében megnyugodhatunk. Külön érdemes lenne megvizsgálni, hogy a húsiparban vajon milyen alternatívára van lehetőség a jelenlegi megoldások helyett, mivel az sem lesz fenntartható. Talán a jövőben szintetikus húsokat fogunk enni, vagy lehet, hogy minden ember vegetáriánus lesz?

 

 

Szelektáld, hogy mit olvasol! A Link The Future – A jövő, ami összeköt blog a figyelmedet kívánja, de nem minden áron. Lájkold a Link the Future Facebook oldalát és nézz rá heti 1x.

 

Forrás:

Stuart Oda - Are indoor vertical farms the future of agriculture?
https://www.youtube.com/watch?v=z9jXW9r1xr8

A videó feliratát magyarra fordította: Lóki Csaba, lektorálta: Ruzsáné Cseresnyés Mária

4 komment

Kémek az otthonunkban?

2020. június 24. 17:18 - GötkV

Az online adatgyűjtés jelene, és a lehetséges jövőbeli következményei

Az USA-ban egyre több otthonban jelennek meg az olyan okoseszközök, amelyek okossága kiterjed arra is, hogy csatlakozni tudnak az internetre. Ilyen eszközök esetén mindig felmerülhet a kérdés, hogy vajon milyen adatokkal dolgoznak ezek az eszközök, és úgy valójában véve mit is csinálnak a tudtunkon kívül.

kemlelo-fiu.jpg
Egy amerikai újágírónő, Kashmir Hill is kíváncsi volt az okoseszközök háttértevékenységére az otthonában, ha már használja őket.
A saját eszközei a következők voltak:

  • Amazon echo okoshangszóró
  • Vizio okostévé

Viszont úgy gondolta, hogy hízassuk már kövérebbre azt a ludat, ha már tesztelünk, úgyhogy beszerzett még néhány eszközt:

  • Okosfogkefe
  • Okoskávéfőző
  • Okosmatrac
  • Okosvilágítás
  • Okos babafigyelő eszköz
  • Okosporszívó

Ezen fantasztikus eszközök tevékenységének nyomon követéséhez Kashmir egyik kollégája összeállított egy miniszámítógépet, amely átjáróként szolgált az okoseszközök és az internet között. Ezzel lehetőség nyílt mindenféle kommunikáció rögzítésére.

amazon-okoseszkoz.jpg

Ahogy elindult a teszt, néhány nap múlva azt vették észre, hogy szinte az összes eszköz, nap, mint nap kommunikál a gyártó céggel. Tehát például a Philips okosizzó és a Philips fogkefe tudta a világítási valamint fogmosási szokásait. A porszívó gyártója megkapta az adatokat, hogy mikor üzemelt az eszköz. Az okostévé elküldte az összes Netflix-es ajánlott videók képeit a gyártónak, valamint ezen kívül a begyűjtött adatok úgynevezett „adatbrókerekhez” is továbbításra kerültek, akik a begyűjtött emberi szokások adataival kereskednek.

Tehát mindent egybe vetve gyakorlatilag a teljes napi rutinok, szokások és tevékenységek továbbításra kerültek bizonyos gyártók számára. Az, hogy pontosan milyen adatokat is küldtek az eszközök nem vizsgálták meg, mert ahhoz fel kellett volna törni a titkosított kommunikációt. De ettől függetlenül például a tévéjük több titkosítatlan kapcsolaton keresztül is küldött adatokat, amiket bárki begyűjthet.

Többször megjelentek már ehhez hasonló hírek az interneten, hogy „ilyen-olyan” adatokat bizonyos cégek rögzítenek, tevékenységeket nyomkövetnek.

Ekkor néhány esetben megjelennek olyan reakciók, ami a jelen esethez igazítva így néz ki:

„Mit bánom én, ha gyűjtik rólam, hogy mikor mostam a fogat, vagy éppen mit csinálok otthon. Baromira úgysem tudnak vele mit kezdeni, felőlem gyűjtsenek, amit akarnak.”

statisztika-kep.jpg

Ezzel kapcsolatban David Choffnes adatbiztonsági szakértő a következőket jegyezte meg:

„A legnagyobb kockázatot az jelentheti, hogy bár ezek az adatgyűjtések jelenleg nincsenek rád különösebb hatással, de nem tudhatod, hogy a jövőben mégis mikre lesznek felhasználva.

  • Például mi van akkor, ha bizonyos hitelbírálati pontszámaidat befolyásolja az otthon végzett esetleges kockázatos tevékenység?
  • Mi van akkor, ha a fogmosási szokásaid alapján változna a legközelebbi fogászati költséged?
  • Mi van akkor, ha az autódba elhelyezett „vezetési szokást” figyelő eszköz által begyűjtött adatok alapján változna az autóbiztosításod ára?”

Valószínűleg lehetne még jobb ötletekkel folytatni a sort, és ezek tudatában már nem biztos, hogy annyira mindegy lenne, hogy adatokat gyűjtenek az eszközök.

Kashmir elmondta, hogy ha ilyen eszközöket veszünk, akkor bár mi leszünk az eszköz tulajdonosai, de az adatok tulajdonosa a gyártó cég lesz.

Ehhez a témához kapcsolódóan írtam egy másik cikket, hogy mi az, ami egy kicsivel jobb irány lehetne a jelenleginél. --> Miért kellene pénzt kapj az online adataidért?

 

Szelektáld, hogy mit olvasol! A Link The Future – A jövő, ami összeköt blog a figyelmedet kívánja, de nem minden áron. Lájkold a Link the Future Facebook oldalát és nézz rá heti 1x.

Forrás:
The Smart Home That Spied On Me (Kashmir Hill, Gizmodo)
https://www.youtube.com/watch?v=_JmMu-FPW54

Szólj hozzá!

A meditáció lesz a nyugati fejlett világ új vallása?

2020. június 17. 09:49 - GötkV

A meditáció a vallási hagyományokhoz köthető gyökerei miatt a napjainkig is a misztikum kategóriában él a legtöbb ember fejében. Ha azt nézzük, hogy az utóbbi 50-60 évben a nyugati fejlett világban szép fokozatosan elkezdett visszaszorulni a valamilyen vallási felekezethez való tartozás, de úgy általában véve valamilyen vallás gyakorlása, akkor azt gondolhatnánk, hogy egyre eltávolodunk a spirituális világ tanításaitól. meditacio-kep.jpg

Természetesen ebben a lejtmenetben erősen benne van a modern fogyasztói társadalomban elültetett legfőbb vágy: az anyagi javak megszerzése és birtoklása.

Azonban mégsem nevezhetjük teljes mértékű eltávolodásnak, hanem inkább csak „leválásnak”. Ez alatt a leválás alatt azt értem, hogy a megtapasztalhatatlan természetfelettiről levált a meditációs technika, amely tapasztalható, megismételhető pozitív eredményeket hozhat gyakorlóinak. Egyre többen fedezik fel az ebben rejlő lehetőségeket, és alkalmazzák mindennapjaikban.

A következő ábrán a Google keresési trend vonala látszik, hogy mennyien írják be a keresőbe világszinten a „meditation” szót.

meditacio-trend.jpg

2004-től vannak adatok, és az látszik, hogy 2009-ig csökkenő érdeklődés a jellemző, majd azóta egy folyamatos növekedési trendben vagyunk. Természetesen ez most csak a meditation angol szóra vonatkozik, de mindenképpen érdekes a jelenség. Azt sem mondhatjuk, hogy az előző gazdasági válság miatt csökkent az érdeklődés, mert már előtte lefelé mutatott a trend. Jelenleg pedig a bezártság miatt még kiugróbb növekedés volt a meditáció keresésekben.

Ezzel szemben beírtam egyszerre a religion (vallás) és faith (hit) szavakat is.

vallas-hit-abra.jpg

Itt pedig a folyamatosan csökkenő érdeklődés látszik. Nyilván túl nagy következtetéseket nem lehet levonni ennyi alapján. Azonban Jean M. Twenge - iGeneráció című könyvében a következőket írja:

"Sok más európai templomhoz hasonlóan a Szent József is bezárt miután egyre több ember távolodott el a vallástól. Egy másik holland templomot most artistaképzőnek használnak, egy harmadikból női luxusruhabolt lett. Sok viszont üresen áll."

Viszont az USA mindig is vallásosabb volt mint az európai államok, azonban az Y generáció (Ezredfordulósok) megjelenésével a vallásosság egyre jobban csökken az USA-ban is. Ezen kívül sok Z generációs (iGenerációs) fiatalnak már a szülei se voltak vallásosak, tehát nem is nevelték erre gyerekeiket sem.

Jean M. Twenge a spiritualitás csökkenését is írja, de ezt legfőképpen vallási viszonylatban kell érteni, mert a meditáció nem tartozik a természetfeletti kategóriába.

Érdemes egy kicsit megvizsgálni a meditáció témakörét, ezért a következőkben néhány apró szelettel körbejárom a dolgot.

Az agyhullámaink csoportosítása

Az agyhullámokat frekvenciájuk szerinti csoportba sorolják, amelyek közül a legalacsonyabb felől közelítve a legmagasabb felé: delta, théta, alfa, béta, gamma.

agyhullamok-frekvencia.jpg

A felnőtt ember agya az ébrenléte alkalmával dominánsan béta hullámokat generál. Ez az éberség, tudatosság, koncentráció állapota.

A meditáció alkalmával lecsendesítjük a fejben kavargó történéseket, kérdéseket, feltételezéseket, tehát egy nyugodtabb állapotba juttatjuk az agyunkat, amellyel először alfa állapotba jutunk. Mélyebbre merülve kerülünk thétába, ami a tudatalattink területe. Ebben a nyugodt állapotban nem létezik a tér, az idő, és az érzékszerveink sem zavarnak minket.

Az alvás agyhullámai

Ezt az állapotot minden ember eléri minden nap, amit úgy hívnak: alvás. A különbség annyi, hogy alvás alkalmával teljesen tudattalanul történik a folyamat, és hagyjuk, hogy magától megtörténjen. Semmilyen befolyásunk nincs felette, csak átadjuk magunkat a teljes ismeretlenségnek.

Az alvás az agyhullámaink megváltoztatásának egy természetesen ösztönös módja, amelynek pozitív hatásait senki nem vitatja. Az alvás hiányának hatásait pedig szintén sokan tapasztalják magukon. Az alvással automatikusan végig megyünk a béta állapotból egészen a deltáig, ami a mély alvás hullámainak területe.

alvas-kep.jpg

Álmainkat az alvás théta részében látjuk, amelyben a tudatalatti által összerakott képek válnak számunkra valósággá. Álom közben viszont megtörténhet az az eset, hogy tudatosodik bennünk, hogy csak álmodunk.

Ekkor szuper emberré válhatunk és bármit megtehetünk. Velem csak nagyon ritkán fordul elő ez az eset, és akkor sem tudom sokáig fenntartani ezt az állapotot. Ilyenkor vagy visszakerülök újra a tudatalatti álomba, vagy felébredek.

Az agyhullámok és a szokásaink

A meditációval a théta állapot elérése a cél olyan módon, hogy ne veszítsük el a tudatosságunkat, de mégis belépjünk a tudatalattink világába. Ez gyakorlatilag az előbbiekben említett ébren álmodás esete.

A felnőttkori szokásaink és hiedelmeink egy része valamilyen érzelmekkel átitatott korábbi tapasztalásunkon alapszik. A szokás és a hiedelem a tudatalatti területe, ami azt jelenti, hogy a szokást tudatos gondolkodás nélkül automatikusan cselekedjük, legyen az jó vagy rossz.  

Egy rossz hiedelemnek illetve rossz szokásnak a megváltoztatásához felnőttként az egyik lehetőségünk, hogy meditációval úgymond „áttanítsuk” a tudatalattit számunkra előnyösebb szokásra. A másik lehetőség, ha pozitív megerősítésekkel bombázzuk magunkat rendszeresen.

Ezzel a tudatos én és a tudatalatti én közötti kaput döngetjük, azzal, hogy belépjünk a tudatalattiba. Ez a lehetőség azonban önmagában kevés és nem is feltétlen hoz eredményt, ezért csak meditációval kiegészítve ajánlott.

bad-habits-kep2.jpg

Placebó alkalmazása meditációval

Egy hihetetlenül érdekes kutatási terület, hogy vajon egyes embereknél miért működik egy bizonyos betegségre adott pirula, amiben egyáltalán nincs hatóanyag? Dr. Joe Dispenza is feltette az életét ennek a jelenségnek a kutatására, miután egy biciklis baleset után bekövetkezett gerinctörésből orvosi beavatkozás nélkül sikerült felépülnie.

A felépülését meditációval érte el, olyan vizualizációk alkalmazásával, amiben látta meggyógyulni az egyes csigolyákat, valamint elképzelte és beleélte magát abba a jövőbe, ami a gyógyulása után vár majd rá.

Ugyan úgy, mint a placebó, amikor egy gyógyszerbe vetett hitünknek lesz olyan hatása, ami javulást okoz a betegségben, úgy a meditáció alatt elképzelt, érzelmileg átélt esemény is javulást hozhat egy betegségben. Ha a negatív gondolataink által megbetegedhetünk, akkor pozitív élményeinkbe burkolt gondolataink által meg is gyógyulhatunk.

Kételyek márpedig vannak

A placebó ellentétét a nocebót viszont lehet, többen elhiszik, tehát a negatív gondolatok hatására történő megbetegedéseket.

Erre a legjobb példa a negatív hírek, rémhírek, elrettentő hírek rendszeres olvasása, nézése. Mi történik ilyenkor? Negatív megerősítésekkel bombázzuk a tudatalatti kapuját, hogy betörve ott megtelepedjen és félelemben tartsa az elménket. Ez nagyon jól működik. Mivel fogékonyabbak vagyunk a negativitásra, ezért ezt rendszeresen alkalmazzák a TV-ben, rádióban, újságokban, internetes hírportálokon.

Ezzel kapcsolatban írtam egy korábbi cikket is: Miért ragadnak meg bennünk tovább a sikertelenségek?

Ha már úgyis rendszeres, és majdnem kivédhetetlen módon ki vagyunk téve a környezetünk negativitásainak ezért nem ártana egy ellensúlyt teremtenie mindenkinek. Például már a relaxált alfa állapotnak is jótékony hatásai vannak. Így ennek alkalmazását mindennapjaink részéve kellene tenni.

A témában pedig kifejezetten érdemes elolvasni Dr. Joe Dispenza - Engedd el önmagad és válj új emberré című könyvét. Ebben a könyvben részletesen leírja egy meditációs technikának az alkalmazását lépésenként, feladatokkal.

Szelektáld, hogy mit olvasol! A Link The Future – A jövő, ami összeköt blog a figyelmedet kívánja, de nem minden áron. Lájkold a Link the Future Facebook oldalát és nézz rá heti 1x.

Szólj hozzá!

Miért kellene pénzt kapj az online adataidért?

2020. június 08. 18:44 - GötkV

Akié az adat, azé a jövő

Az elmúlt 20 évben egy új vagyontárgy jelent meg, amely kirobbanó ütemben kezdte el megnövelni a birtokosaik jólétét. Ez a tárgy eszközként használva hozzásegítette a vállalkozásokat, hogy minél inkább megértsék az ügyfeleiket, megnövelje a hatékonyságukat, hogy ezekkel együtt hatalmas növekedésben részesülhessenek. 

Másoknak eszközt adott a kezükbe, hogy demokratikus választások kimenetelét befolyásolják, illetve az elemzések eredményeit profit vagy politikai célokra felhasználhassák. 

Ez a vagyontárgy az ADAT.

adat-diagram.jpg

A világ 10 legvagyonosabb vállalatából 7 valamilyen technológiai vállalat. Ezek a cégek mind közvetlenül az adatokból, vagy az adatok felhasználásával szerzik a profitjukat. Több felmérés is rámutatott már arra, hogy a legtöbb üzleti döntésben az adatokra való támaszkodás a siker kulcsa.

De ki állítja elő ezeket az adatokat? Honnan jönnek ezek? Biztos vagyok benne, hogy mindenki, aki ezt a cikket olvassa, (és sokan mások is) rá szokott keresni a Google-ben dolgokra, vagy rendszeresen használja az okostelefonját egyéb online tevékenységekhez.

Igen, az adatokat mi szolgáltatjuk. Mindenki, aki online eszközzel rendelkezik. 

Egyes becslések szerint 2030-ra 125 milliárd internetre csatlakoztatott eszköz lesz a világon. Ez átlagosan személyenként 15 eszközt jelent. Napjainkban is sok adatot generálunk és ez idővel egyre csak több lesz. A Google, Facebook és a Tencent kombinált bevétele 2018-ban 236 milliárd USA dollár volt (kb. 70,8 billió forint, 70 800 000 000 000 FT). 

Ki az, aki kap ebből a pénzből azért, mert az ő adatait használják? Senki igaz?

Mindannyian egy két lábon járó nyersanyag vagyunk az adatcégek számára, akik ebből pénzt termelnek, de semmit nem adnak vissza belőle.

megfigyelo-kamera.jpg

Jelenleg mindenhol az adatbiztonság fontosságáról beszélnek, közben pedig minden az interneten végzett tevékenység naplózva van, ezzel együtt pedig mindenkinek van egy „árnyékprofilja”.

Mivel ez ellen csak az internethasználat tiltása lenne a megoldás, ezért mi lenne, ha egy kicsit másként közelítenénk meg a témát? Mi lenne, ha azt mondanánk, hogy a rólunk rögzített adatok a mi tulajdonunkban maradnak, és mi döntjük el, hogy mely személyes információkat osszuk meg illetve adjuk el? Mi rendelkeznénk az adataink felett, használhatnánk, törölhetnénk vagy eladhatnánk.

Sokan esetleg az gondolják: „Ki van zárva, hogy a személyes adataimat bárkinek is eladjam.”

Ebben az a rossz hír, hogy az internet használatával jelenleg is ezt tesszük, azzal a különbséggel, hogy nem kapunk érte pénzt. 

Az árazás is fontos szerepet játszana ebben a folyamatban. Mi szabnánk meg, hogy mely adataink mennyit érnek nekünk ,és aszerint áraznánk be. Dönthetnénk arról, hogy egy jótékonysági szervezet részére, amelyet támogatni szeretnénk, ingyenesen felajánlunk néhány szükséges adatrészt. Ugyanakkor dönthetnénk arról is, ha politikai preferenciákhoz szükséges adatokat kérnek tőlünk, akkor azért hatalmas árat kérnénk.

Talán ez egyelőre egy kicsit hihetetlennek tűnik, de egyre több megjelenő startup cég kezdi el kiépíteni ennek a növekvő trendnek az alapjait.

brave-bongeszo-logo1.jpg

Legelsőként itt van például a Brave böngésző. Ez a böngésző alapértelmezetten blokkol minden reklámot és nyomkövető weboldalt, amelyek az adatokat gyűjtenék. Lehetőség van benne azonban bizonyos reklámok fogadására, amelyekért úgynevezet BAT pontokat kaphatunk.

A BAT pontokkal támogatni lehet az általunk kiválasztott weboldal, blogger, youtuber készítőjét, amennyiben az regisztrált a BAT rendszerben. Mivel a BAT az egy kriptopénz, ezért akár más valutába is át lehet váltani, el lehet költeni.

duckduckgo-kereso-nyitokep.jpg

Ha olyan keresőt szeretnénk használni, ami egyáltalán nem követ és tárol személyes információkat rólunk, akkor a Duckduckgo.com (kacsakacsagyerünk) a megoldás. Manapság már egészen használható szintre fejlődött. A google azonban egyelőre jobb találatokat ad nála, viszont ha a google-t használod, akkor nem te nézed az internetet, hanem ő néz téged.

digi_me-logo.png

Egy digi.me nevezetű cég olyan alkalmazást fejlesztett, amivel az okostelefonunkon használt applikációk által gyűjtött adatokat mi is gyűjthetjük. Ezzel az adatgyűjtést ugyan nem akadályozzuk meg, de legalább a gyűjtött adatokról mi is rendelkezhetünk.

Például elemezhetjük, hogy a közösségi média posztjaink közül a nap melyik időpontjában való közzétételek voltak a legnépszerűbbek. Vagy megtekinthetjük az összes általunk posztolt képet, megnézhetjük, hogy általában vidám, agresszív, vagy szomorúak a bejegyzéseink.

ubdi-logo-webpage.jpg

Egy másik lehetőség a digi.me alkalmazásban, hogy részt lehet venni cégek által fizetett piackutatásokban, ami az UBDI-n keresztül működik. Megnézhetjük, hogy milyen piackutatások vannak éppen, és ha úgy gondoljuk, részt vehetünk benne az adatainkkal, amiért pénzt kapunk.

Egyelőre az elején vagyunk még ennek az időszaknak. Az óriási adatcégek érdekének is annak kell lennie a jövőben, hogy ezt az utóbbi idők felhalmozott vagyonát arra használják, hogy kiegyenlítsék a feszültséget a vagyonos és szegény rétegek között.

Legfőképpen azért is megfontolandó ez az irány, mert az elkövetkezendő 10 évben a mesterséges intelligencia által kb. 13 billió dollár extra gazdasági nyereség fog keletkezni, amelynek jó része az emberek adatainak felhasználásából fog eredni.

 

Szelektáld, hogy mit olvasol! A Link The Future – A jövő, ami összeköt blog a figyelmedet kívánja, de nem minden áron. Lájkold a Link the Future Facebook oldalát és nézz rá heti 1x.

 

A cikk az alábbi forrás alapján készült szabad fordításban :
https://www.ted.com/talks/jennifer_zhu_scott_why_you_should_get_paid_for_your_data

Szólj hozzá!