A jövő, ami összeköt

Lesz-e még mit enni 2050-ben?

2020. június 30. 16:39 - GötkV

Az emberiség jövőbeli feladatai között ott szerepel az élelmezés problémájának megoldása is. Bár ebben a kijelentésben annyi az érdekesség, hogy a teljes emberiségre nézve ez valahol mindig is probléma volt. Így inkább azzal lehetne pontosítani a kijelentést, hogy a jövőben ott is gondot okozhat majd az élelmiszer ellátás, ahol jelenleg még látszólag nincs probléma, sőt pazarlás is megy.

 

Egyes előrejelzések szerint 2050-re az emberi népesség létszáma közel 10 milliárd lesz. Ezen embereknek a 68%-a városi környezetben fog élni. Ahhoz, hogy ennyi embernek az élelmezése megoldható legyen a jelenlegi élelmiszer termelés mennyiségét 70%-kal kell majd növelni.

 

2050-infografika.png

A nagyságrendek érzékeltetése érdekében elmondható, hogy a következő 35-40 évben több élelmiszert kell majd termelnünk, mint az ezt megelőző 10 000 évben összesen.

 

Ráadásul a népességnövekedés mellett az elvárosiasodás következtében a népsűrűség is nagyobb lesz, azaz egyre kisebb területre kell majd minél több ételt szolgáltatni.

 

Megdöbbentő tény, hogy a pazarlás következtében a világszinten előállított élelmiszer mennyiség harmada kárba vész. A pazarlás nem csak a hűtőszekrényben megromlott élelmiszerekből áll, hanem a szállítás, tárolás alatt is megromlanak, valamint az élelmiszerboltok, éttermek is sok használhatatlan ételt ki kell dobjanak. Az Európai Unió is nagy mértékben hozzájárult a pazarláshoz például azzal, hogy nem lehet moslékkal etetni a disznókat a sertéspestis megelőzésére hivatkozva.

 

Szerencsére néhány éve elindultak a kutatások és technológiai fejlesztések, hogy milyen formában lehetne javítani a jelenlegi és jövőbeli helyzeten. Ennek az egyik lehetséges módja a függőleges növénytermesztés, amely egyrészt lehet valódi függőleges oszlopokon, vagy vízszintes elrendezésű, de szekrény szerűen elrendezett állványokon.

 

Stuart Oda egy kínai befektető, aki meglátta a lehetőséget ebben a modern farmerkedésben és azóta kompakt konténeres növénytermesztéssel és ezek telepítésével foglalkozik.

rack-elrendezesu-novenytermesztes.jpg

Ez a felügyelt kis gazdaság gyakorlatilag egy időjárástól függetlenített növénytermesztő üzem. Stuart Oda az utóbbi 4 évben azon dolgozik, hogy ez a fajta növénytermesztés minél inkább hatékonyabbá és megfizethetőbbé váljon. Mivel a hagyományos élelmiszer termelés egyre drágább, ezért ez az új módszer kezd versenyképessé válni.

 

A beltéri gazdálkodás működéséhez a hagyományos gazdálkodás bizonyos elemeit mesterséges helyettesítőkkel kell megoldaniuk. Ezek egyike például a napfény, amely helyett olyan LED-eket használnak, amelyeknek a fénye az éppen termeszteni kívánt növényhez van optimalizálva.

 

A másik helyettesítendő anyag a föld, amit például poliuretán szivaccsal, önmagától lebomló tőzegmohával, perlittel vagy agyagpellettel oldanak meg.

 

Sajátos jellemzője még, hogy a növényekhez meghatározott összetételű tápanyagot juttatnak, amit egy rendszerben keringetnek, és újra felhasználnak. Ez egyben van kötve különböző felügyeleti és automatizáló rendszerekkel, amelyekkel biztosítható az egyenletes minőség.

led-ek-hasznalata-novenytermesztes.jpg

 

Legnagyobb előnyei ennek a módszernek:

  • egész évben elérhető friss zöldség

  • hagyományos növénytermesztés vízfelhasználásának tizede elegendő

  • hagyományos gazdasághoz képest 350x több növény termeszthető, adott területen

  • növényvédő szerek használata teljes mértékben kiküszöbölhető

  • Ha városok közelébe telepítünk ilyen farmokat, akkor nem lesz szükség több száz vagy több ezer kilométerekről odaszállítani az árut.

  • sivatagos, vagy növénytermesztésre egyéb okból alkalmatlan területeken is megoldható a működtetése

  • városi kihasználatlan területekbe integrálható

A hátrányok között szerepel az egyelőre magas előállítási költség, ugyanis a termesztés nagyon energiaigényes. Ezen kívül csak kevés fajta zöldség termelhető kereskedelmi mennyiségben, ezért a teljes termelési költség még magas.

 

A költségek csökkentése érdekében nagyobb energiahatékonyságú LED-eket használnak. Ha van rá lehetőség, akkor száloptikai kábeleken vezetik be a fényt a növényekhez, valamint robotokat alkalmaznak a növények begyűjtésére.

 

novenytermesztes-parkoloban.jpg

 

Stuart Oda szerint az autómegosztó szolgáltatásoknak köszönhetően, egyre kevesebb autó lesz a városokban, így felszabadulnak az irodai mélygarázsok, ahova szintén telepíthetők ezek a konténer gazdaságok.

 

Vagy például egyéb kihasználatlan terek szegleteibe is telepíthető, mint például a következő képen látható szálloda bejáratának közelébe. Így a szálloda éttermébe friss zöldségeket tud szolgáltatni, és még látványelemként is felettébb hatásos.

etteremben-elhelyezett-novenygazdasag.jpg

 

A fentieket figyelembe véve, ha a technológia tényleg beválik, a zöldségek tekintetében megnyugodhatunk. Külön érdemes lenne megvizsgálni, hogy a húsiparban vajon milyen alternatívára van lehetőség a jelenlegi megoldások helyett, mivel az sem lesz fenntartható. Talán a jövőben szintetikus húsokat fogunk enni, vagy lehet, hogy minden ember vegetáriánus lesz?

 

 

Szelektáld, hogy mit olvasol! A Link The Future – A jövő, ami összeköt blog a figyelmedet kívánja, de nem minden áron. Lájkold a Link the Future Facebook oldalát és nézz rá heti 1x.

 

Forrás:

Stuart Oda - Are indoor vertical farms the future of agriculture?
https://www.youtube.com/watch?v=z9jXW9r1xr8

A videó feliratát magyarra fordította: Lóki Csaba, lektorálta: Ruzsáné Cseresnyés Mária

4 komment

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Disztopia 2020.07.03. 06:30:29

Valószínűleg ez a termesztési mód lesz a jövő, már csak a klimatikus viszonyok romlása miatt is. Hamarosan végzetesen eltorzul a globális időjárás és az anomáliák előfordulása is sűrűsödni fog. Aszályok, több száz mm-es esők, nyári jégzáporok, cunamik, stb. Az elkövetkező 30 évben várható megkezdődik egy évről évre felgyorsultan romló klímakatasztrófa időszaka, ami ellehetetleníti a hagyományos növénytermesztést.

Örömhernyó 2020.07.03. 06:30:52

A napfény ingyen van. Ez a LED-es megoldás ennél jóval drágább.
Amire szükség lenne, az Afrika, India és Dél-Ázsia népességnövekedésének drasztikus megállítása. A kínaiak pár évtized alatt megállították a korlátlan szaporodásukat, egykepolitikával, azóta összehasonlíthatatlanul jobban élnek.

Én szinte naponta eszem marhahúst. Azt mondják, ez a klíma szempontjából a legfenntarthatatlanabb, legpazarlóbb termelésű húsféle. Én nem bánom, ha mások leszoknak róla, csak engem senki se kényszerítsen erre.
Ízeltlábúakat is eszem. Rákokat, garnélát, homárt. Egyesek szerint ezek jelentik a jövő. Kukacokból, szöcskéből nyert fehérje...
Szerintem meg kell tizedelni a fejlődő világ népességét, nincs szükség több milliárd afrikaira. Főleg mert nem maradnak Afrika mélységeiben, hanem Európa felé nyomulnak. Ugyanis nem tudnak stabil, prosperáló országokat alkotni, inkább a fehér ember által létrehozott jólétbe ülnének bele.

midnight coder 2020.07.03. 06:30:55

Talán nem kellene szaporodni mint a csótányoknak, és máris van mit enni.

Örömhernyó 2020.07.03. 11:23:33

@Stavros.: A valóság ezzel szemben az, hogy csak néhány korlátozott területen, helyi jelleggel tudtak kimutatni "klímakatasztrófát". Az pedig nem globális.
Minden huhogás ellenére a mezőgazdaság köszöni, jól van. Néha van jégeső nyáron. Gyerekkoromban emlékeim szerint gyakoribb volt...
Az emberiség legrosszabb időszaka a kisjégkorszaknak nevezett pár száz év volt. Járványok, zuhanó termésátlagok, éhínségek, forradalmak, háborúk. Az emberiség mindig a hidegebb időszakokat szenvedte meg. Most melegszik a klíma, csak egy picit, de ez eddig mindig azt jelentette a történelem folyamán, hogy az emberiség, kultúrák, civilizációk szempontjából jó időszak jött.
A baj az, hogy ott szaporodik az emberiség, ahol szegénység és primitív társadalmak vannak, ráadásul lokálisan romlanak az életkörülmények. Afrika jó részén az emberek nem éheznek. De ahol éheznek ott ugyanúgy szaporodnak, mint máshol. Ez a baj. Pont a jóléti társadalmakban állnak le az emberek a szaporodással, ami baj.
Bangladesben árvizek vannak, ami egy elég lokális probléma, de ennek ellenére szaporodnak korlátlanul.
A fejlődő világ kizsarolja a fehér, fejlett országoktól a segítséget, nem vállalja a saját túlszaporodásának következményeit, hanem rátolja a fehér társadalmakra. Most megy a fehér ember démonizálása világszerte, ezzel kényszerítve a fehér országokat, hogy megnyissák határaikat és szociális rendszereiket a harmadik világ túlszaporodott lakossága előtt. Pedig globálisan nézve a fehér ember törpekisebbség az emberiségen belül.

Összegezve: az emberiség sajnos ott szaporodik, ahol nem kellene. Szub-szaharai Afrika, India, Latin-Amerika szegényebb országai. Nem kellene évente, kétévente szülni ott, ahol se munka, se víz, se élelem, se normális lakhatás nincs. Ja, majd a német, svéd, magyar, olasz, kanadai, ausztrál fehér ember eltartja őket bűntudatból...
süti beállítások módosítása